Tartsd meg a valódi értékeid és engedd el, ami már nem szolgál!
Ahogy beköszönt az ősz az emberekben gyakran megjelenik a szomorúság, melankólia és halk sóhajok közepette tekintenek vissza vágyakozással az éppen elköszönő nyár vidám, cirógató, örömteli és élményekkel tarkított világába.
Megjelenik a bús hangulat, és az előre vetülő nyirkos, esős, hűvösebb időjárás képe. Ezek az érzések hozzátartoznak a búcsúhoz. Egy olyan évszak elengedéséhez, ami talán az egyik „legnépszerűbb”.
De mi lenne, ha idén az ősz lépne a dobogó első fokára?
Tárd fel a lehetőségeit és lásd meg a szépségét, engedd bele magad a természet örök ritmusába, mert mindennek helye és ideje van a nagy Egészben.
Menj ki a természetbe, figyeld meg a fákat, növényeket.
Milyen méltósággal és könnyedséggel engedik el terméseiket, leveleiket. Tudják, hogy helyet és lehetőséget kell teremteniük az új megszületésének. Az évszakok állandóan változnak és felhívják a figyelmet arra, hogy a változással szembe kell nézni és lépéseket tenni a folyamatos átalakulásért, fejlődésért.
A séta során gondold végig:
- Milyen ötletekkel/tervekkel indultál neki ennek az évnek?
- Mik valósultak meg és amit nem sikerült elérned, mik lehettek a gátjai?
- Mit kell elengedned, ami akár fájdalommal is járhat?
- Mit tudsz tovább vinni magaddal, „elraktározni” a következő időszakra?
Gyűjts faleveleket és vidd őket haza.
Az elengedésre váró érzéseket, gondolatokat vagy mintázatokat írd rájuk filctollal. Figyeld meg, ahogy teljesen elszáradnak, majd morzsold szét őket teljesen. Hozd meg a döntést, hogy a saját akaratodból kilépsz a régi mintákból és újakat építesz fel.
Készíts el egy montázst, amelyen megjeleníted, hogy mik azok a stabil alapok, amelyeket magaddal viszel és mik azok melyeket szeretnél megteremteni.
Már most ágyazz meg neki, hogy az elkövetkező befelé figyelésre felhívó időszakban elkezdjenek ezek a részeddé válni és tavasszal kivirágozhassanak.
Az ősz a számvetés és elengedés mellett, az aratást és az örömöt is hirdeti.
Ha az aratás szóra asszociálunk, eszünkbe juthat a szőlő. A szőlő, amely magában hordozza a napfényt, a derűt és életerőt és a közösség megtartó erejét.
Egymás mellett érnek a szemek szép sorban és valóban, fejlődni igazán csak közösségben lehet. Gondold végig, hogy kikkel tudnád a kapcsolataidat új szintre emelni, tervezd meg, hogy milyen közös programokat tudsz kitalálni a borongósabb napokra.
Akár szolgálatként, figyelj jobban azokra az emberekre, akik ebben az időszakban könnyebben elmagányosodnak. Segíthetsz nekik abban, hogy megmutatod, hogy ez egy lehetőség az önmagunkra való rátalálásra.
Néha csak egy nézőpont váltás is elég tud lenni.
Ha van kedved, vegyél egy fürt szőlőt és egyesével ízlelgesd a szemeket, közben csukd be szemed és érezd meg, hogy milyen munkát tett bele a természet abba, hogy a gyümölcs beérjen.
Értékeld, ami benned is megért, ne ostorozd magad, ha valami még nem érte el a kívánt eredményt. Meg tudod tenni minden nap a saját lépéseidet, hiszen minden lépés, egy LÉPÉS!
Micsoda évszak ez az ősz! Szépség és tudás!
Nemcsak a szemet gyönyörködtető színpompás levelek kavalkádjával ajándékoz meg, hanem támogatást is ad abban, hogy szembenézz önmagaddal, számot vess és arass!
Írta:
Péter Andrea Mária
2024.10.01.
Ha megérintett ez a kis történet olvass tovább. Itt kérheted 3 részes ingyenes “Spiri-mini-tréningünket” amiben bemutatjuk az Omniverzum Szabadegyetem módszereit, majd rendszeresen küldünk léleképítő, önismeret fejlesztő tartalmakat.
ITT Kérheted INGYENES mini tréningünket >>>
KÉPZÉSEK
Szolgáltatásaink
Személyes képzéseink
Ismerd meg az Omniverzum Szabadegyetem képzéseit, válassz személyes képzéseink közül.
Távoktatás képzéseink
Otthonodból, saját időbeosztásod szerint is elvégezheted az Omniverzum Szabadegyetem képzéseit.
Online tanfolyamok
Rövidebb, online kurzusainkon egy-egy spirituális részterületet sajátíthatsz el, akár otthonodból.
