+36-20-333-6475 info@omniverzum.hu
Oldal kiválasztása

Filmajánló

Filmek, melyek elgondolkodtatnak, továbblendítenek, megerősítenek,  …

Steinmüller Csilla Magdolna válogatása.

Filmek, melyek megnézésre érdemesek

Mahabharata

Mahabharata

A védikus irodalom jelentős alkotása, több, mint 5000 éves. Ez a filmsorozat számomra csodás élményt adott.

Igaz, hosszú, dehát a Mahabharata is az. Ennek a műnek a része a Bhagavad Gíta, az Isteni Ének.

Jelenleg még nézem a sorozatot, azonban MINDENKINEK ajánlani tudom.

Az Isteni Igazság, a tanulságok, a tudásmagok mind ott vannak a filmeben.

Nekem igen nagy élmény.

Írtunk róla a blogunkban is >>>

A film a videán magyar felirattal megnézhető: https://videa.hu/video_kereses/mahabharata

Ha szeretnél olvasni még a sorozatról, itt találsz részletes ajánlást.

 

Nyolc hegy

Nyolc hegy

A hindu mitológia szerint nyolc hegy határolja a világot, amelynek a közepén egy óriási kilencedik hegy áll.

Akkor találunk rá a boldogságra, ha a középső hatalmas hegyen éljük le az életünket, vagy ha beutazzuk a többi nyolcat?

A két tizenéves, Pietro és Bruno együtt töltik a nyarakat a Dolomitokban, ősszel Pietro hazamegy Torinóba, a zsúfolt nagyvárosba, Bruno viszont marad a hegyek között, a falujában. A két fiú között nagyon mély gyerekbarátság szövődik, ami viszont megszakad a tinédzser évek alatt.

Pietro felnőttként keresi a helyét, bejárja a világot, míg Bruno szülőfalujában próbál boldogulni, ahol egy évszázados hagyományok alapján működő gazdaságot működtet.

Csaknem húsz év után találkoznak újra, és most jobban egymásra vannak utalva, mint bármikor a korábbi életükben.

A legmélyebb lélegzet

A legmélyebb lélegzet

Megnéztem ezt a filmet. Egyrészt nem is ismertem ezt a sportot, másrészt megdöbbentett, hogy képesek az életüket is feláldozni egy-egy eredményért az emberek. S ezen túlmenően életüket is képesek feláldozni másokért. Tiszteletem ezért!

Alessia Zecchini – a film főszereplője, aki szabadmerülés sportot őzi – facebook oldalán ez olvasható – 2023. július 18.:

„Holnap jön a Netflixen a „The Deepest Breath” című dokumentumfilm, amely Stephen Keenan életét és szenvedélyét meséli el, hatalmas szívvel. Egy férfi, aki azon a nehéz 2017. július 22-én úgy döntött, hogy hős lesz.

Az egyetlen ok, amiért elfogadtam a részvételemet a filmban, hogy tudassam a világgal, milyen csodálatos és különleges ember vol Stephen Keenan, hogy azok is megismerhessék a mérhetetlen emberi nagyságát, akik nem tudják, mi az az apnoé.

Hosszú és fájdalmas utazás volt, több mint 4 éve, még mindig élő erős emlékekkel és sok megbánással. Életünk találkozását meséli el a film az apnoának köszönhetően: egy sajnos rövid utazás, mely csodálatos és felejthetetlen emlékeket adott nekünk a tragikus pillanatig. Mindent megtettem, hogy tisztelegjek az emléke előtt, és mindig is fogok, hogy biztosítsam, áldozata ne legyen hiábavaló és soha ne feledjék. Minden nap hiányzik és mindig hiányozni fog. 🍀💙

Nincs akadály - Overcomer

Nincs akadály - Overcomer

A Te szívedben ki/mi az első?

Számomra a „Nincs akadály” című film egy könnyed, időnként nevetésre serkentő film, viszont mély mondanivalót és üzenetet is hordoz.

Életem ezen időszakában – Lazarevet, Hawkins és az Aranykor Tudását tanulmányozva – ismét előtérbe került az Istenhez fűződő viszonyom.

Van egy mély vágy bennem, hogy ez én szíveben az első helyen Isten legyen, de bizony időnként ez csak egy vágy. Elvisz a feladatok, nehézségek, kihívások sokasága, és akkor szívemet átadom a bizonytalanságnak, a félelemnek, a veszteség érzésének és még sorolhatnám.

S filmet nézve ismét megnyílt a szívem Isten felé és útmutatást kaptam, hogyan is tudom ezt a belső kapcsolatot megtartani.

Ajánlom, hogy nyitott szívvel és elmével nézd a filmet.

A filmet a videa oldalon meg tudod nézni. 

Felhők - Clouds

Felhők - Clouds

A Spirituális Lélekgyógyász képzésünk utolsó szemeszterében van egy "Haldoklás, halál, gyász" hétvége. A szombati nap kezdetén lejátszom a Zachary Sobiech Felhők című számát, vasárnap zárásként pedig, az ő megemlékezésének a videóját. Mindig megérint minket a zenéje és a története. És most készült az életéről egy film. MINDENKINEK ajánlom megnézésre.

Zachary David Sobiech (1995. május 3. – 2013. május 20.) amerikai amerikai énekes-dalszerző és zenész . 14 éves korában osteosarcomat, egy csontrákot diagnosztizáltak nála. 

Ebben a róla készült filmben Zach Sobiech megtudja, hogy rákja áttétes, és pár hónapja maradt hátra. Kihasználva az időt, követi álmait, és felvesz egy albumot, nem sejtve, hogy hamarosan internetes jelenséggé válik. A zene végül új értelmet ad Zach életének, és segít neki megtalálni a tökéletes búcsút… egy dalt, amelyet az egész világ hallhat és hallgat a mai napig.

Itt tudod megnézni: https://videa.hu/videok/film-animacio/felhok-filmdrama-musical-uE1pyWwoyFfXi8mR?fbclid=IwAR0xilmR9QOXScDTnWmUO7h-GkTMajih_xb2Aq1BcTYn190nynJC_uOHIoc

Szombat reggel a „Haldoklás, halál gyász ” hétvégét ezzzel a videóval kezdjük:

Vasárnap pedig ezzel a videóval zárjuk a két napot:

Egy kép többet mond ezer szónál:

Az élet játéka * Pollyanna

Az élet játéka * Pollyanna

A Bibliában oly sokszor írnak a "Büntető Istenről", de jó ha tudjuk, hogy többször írnak a "Szerető Istneről".

A kis Pollyannának, szeretett édesapja halála után gazdag ám megkeseredett nagynénje házába kell költöznie. Kis árva barátjával Jimmy Beannel együtt mosolyra késztetik az ágyhoz kötött Mrs. Snow-t, a morózus Mr. Pendletont, felvirágoztatják Nancy és Tim boldogságát.

Csak Polly nénje, aki egy szerelmi csalódás miatt tölti bánatban életét, áll ellen Polyanna mesterkedéseinek. Akkor történik valami rettenetes, amiben még Pollyanna sem talál semmi örömet okozót.

Egy baleset következtében megbénul. És ekkor hirtelen nagynénje az, aki megpróbál örömet csalni a kislány arcára, visszaadni neki valamit a sok jóból.

Vajon sikerül-e Polly néninek megbékülnie múltjával, felfedeznie az elvesztett szerelmet, s megtalálni boldogságát a kislánnyal, aki visszahozta őt az életbe? * port.hu

Isaac Asimov: Alapítvány

Isaac Asimov: Alapítvány

Számomra nagyon érdekes volt a sorozat, mert az Aranykor Tudását tanulmányozva is felmerül a matematikai kiszámíthatóság fontossága. Vagyis először minden matematikailag kiszámításra kerül az Égi Hierarchia által, s utána ez a program íródik át a fizikai életre.

„Isaac Asimov világhírű science fiction regénytrilógiája azt kutatja, befolyásolható, irányítható-e a matematikai módszerekkel megjósolt, kiszámított jövő?
Összeomlik-e a Galaktikus Birodalom, vagy sikerül megvalósítani azt a gigantikus tervet, amelyet Hari Seldon, a pszichohistória nagy tudósa dolgozott ki két Alapítvány létrehozásával? Az Első Alapítvány tudós tagjai elsősorban technikai eszközök birtokában próbálnak úrrá lenni a Galaxis felett, és valóra váltani Seldon tervét. Egy előre nem látott probléma, az Öszvér felbukkanása meghiúsítaná az egész vállalkozást, ha nem létezne a Második Alapítvány, amely tökéletesen elrejtve és csak kevesek által ismert módszerekkel küzd a tervért.
Ezer év izgalmas és döntő fordulatait sűríti történelmi regénnyé az Alapítvány-trilógia, a tudományos-fantasztikus irodalom klasszikus alkotása.” in.: mozinet.me

Manika, aki túl későn született

Manika, aki túl későn született

Reinkarnációról szóló film. Egy katolikus pap és egy indiai kislány találkozása.

Pio atya * A csodák embere

Pio atya * A csodák embere

Megnéztem, és azóta is mocorog bennem ez a film. Pio atya jövendölése a magyarokról:

„Magyarország olyan kalitka, amelyből egyszer gyönyörű madár fog kiszállni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú Őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oldalmát országukra.”
(Larisza Szeklitova és Ludmila Sztrelnikova: A valóság rejtélyei, 74. oldal)

A filmről:
1968-at írunk, amikor a híres szerzetest, Pio atyát a halálos ágyán láthatjuk. Egy vatikáni küldött érkezik hozzá, hogy meggyóntassa. A látogató a beszélgetés során betekintést nyer Pio atya életébe. Minél többet tud meg a haldoklóról, annál biztosabb benne, hogy szent emberrel van dolga. Láthatjuk a gyermek Piót, amikor megjelennek az első látomásai és a pillanatot, amikor elhatározza, életét Istennek és az egyháznak áldozza. 1918-ban, miután belép a szerzetesrendbe, megjelennek testén a keresztre feszített Jézus véres sebei, a stigmaták. A csodának hamar híre megy. Az egyház először fenntartással fogadja az esetet és a kapucinus szerzetes felettesei tíz évre megtiltják, hogy misét tartson. Az atya odaadó jótékony tevékenysége a szegényekért és a rászorulókért, illetve különleges jövendőmondó képessége (Karol Wojtylának, a későbbi II. János Pálnak is megjósolta a pápaságot) világszerte egyre nagyobb visszhangot kelt.

Leckék az Életről

Leckék az Életről

Mitch Albom: Keddi beszélgetések életről és halálról című könyv filmváltozata * AJÁNLOM!
17 éve, amióta a Spirituális Lélekgyógyász képzés fut az Omniverzum Szabadegyetemen ez a könyv kötelező belépő könyv a résztvevők számára.

Nem számít, hogy spirituális vagy, vagy sem, ez a könyv/film, mindenki számára kötelező!

Emberi értékeket mutat meg ebben a szinte embertelen világban.

Felnyithatja szemünket és szívünket, hogy EMBERek vagyunk, és gondolkozzun, érezzünk és viselkedjünk is úgy.

„A TANTÁRGY

Öreg professzorom utolsó kurzusát otthonában tartotta meg, dolgozószobája ablakánál, ahonnan megfigyelhette egy kis hibiszkusz piros virágainak nyílását-hervadását. Heti egy alkalommal tanított, mindig kedden. Az órák reggeli után kezdődtek. A tantárgy az élet értelme volt. Forrása a tapasztalat.

Osztályzás nem volt, csak szóbeli vizsga, minden héten. A vizsgákon kérdésekre kellett felelni, egyszersmind saját, egyéni kérdéseket megfogalmazni. Olykor-olykor gyakorlati feladatok elvégzésére is sor került, például meg kellett emelni a professzor fejét, és kényelmesre igazítani alatta a párnát, vagy az orrára tenni a pápaszemet. Búcsúzóul arcon csókolni külön jó pontot jelentett.

Tankönyvre nem volt szükség, bár a tantárgy számos témakört ölelt fel, ilyen volt többek közt a szeretet, a hivatás, a közösség, a család, az öregség, a megbocsátás és – végezetül – a halál. Az utolsó tanóra rövid volt, alig hangzott el néhány szól.

A diplomaosztó ünnepély szerepét a temetés töltötte be.

Noha záróvizsgát nem kellett tenni a tárgyból, a professzor számított arra, hogy a tanultak alapján hosszabb dolgozat készül. Íme, elkészült, ezennel kerül bemutatásra.

Öreg professzorom élete utolsó kurzusán csak egyetlen hallgató vett részt. Énmagam. „

Ezt olvasni és látni is kell!

A film itt megnézhető: https://videa.hu/videok/film-animacio/leckek-az-eletrol-X9Rw65RY57cWSpbv

Beszélgetések Istennel

Beszélgetések Istennel

Hogyan íródott a Beszélgetések Istennel könyvsorozat? A film bemutatja Neali Donald Walsch életét, és kapcsolatát Istennel.

Beszélgetések Istennel * Conversations with God, 2006

1992 tavaszán Neale Donald Walsch életében egy döbbenetes jelenség következet be. Isten beszélgetni kezdett az emberiséggel rajta keresztül. Abban az időszakban emberileg, szakmailag, érzelmileg mélyponton volt és minden szinten elhibázottnak érezte az életét. „Ugyan miféle vétséggel szolgáltam rá, hogy örökös küszködés legyen az életem?” – tette fel a kérdést. Meglepetésére egy láthatatlan erő által megérkezett a válasz. Azóta az egész világot bejárták könyvei és nagyszerű látomásai, amelyek egy olyan Élet megteremtését szorgalmazzák, ami az Egység és a színtiszta Szeretet mozgatórugója.

Itt tudod megnézni: https://www.youtube.com/watch?v=7yqEvHLfQTk&ab_channel=G%C3%A1borJobban

A kisfiú, a vakond, a róka és a ló

A kisfiú, a vakond, a róka és a ló

"Az otthon nem mindig egy hely, ugye?

„Az élet nehéz …

de fontos vagy.”

„Bevallom …

gyakran ézem úgy, 

az én mondanivalóm nem érdekes.

Az őszinteség mindig az.

Mi a legbátrabb dolog, amit valaha kimondtál?

„Segítség.”

Itt megtekinthető >>>

Találkozások rendkívüli emberekkel

Találkozások rendkívüli emberekkel

G. I. Gurdjief csodálatos élete

Nagy hatással volt rám ez a film. Spiritualitás, szellemi fejlődés, a szisztéma lényege, mely lehetőséget ad tudásunk és létezésünk fejlesztésére.

Itt tudod megnézni: https://onlinefilmek.es/

A nevem Khan

A nevem Khan

Őszinteség, hit, tisztelet, igazság, szeretet, másság .... Gyönyörű és sokatmondó film

Rizvan Khan, a fiatal muszlim férfi Indiából költözött San Franciscóba, ahol a fivérével és a sógornőjével él. Rizvan, aki az autizmus enyhébb formájában, Asperger-szindrómában szenved, beleszeret Mandirába, egy hindu bevándorlóba. Családja ellenkezése dacára feleségül veszi, és egy kis vállalkozásba kezdenek. Boldogságban élnek a 2001. szeptember 11-i terrortámadásig, melynek következtében egy csapásra megváltozik a muszlimok megítélése Amerikában. Mandira elhagyja Rizvant, aki képtelen felfogni a történteket. Hogy visszakapja élete szerelmét, átutazza egész Amerikát

Lelki ismeretek

Lelki ismeretek

Mesefilm felnőtteknek

A film témája az élet nagy kérdései köré összpontosul: miért vagyunk itt a Földön? Honnan erednek a vágyaink és a szenvedélyeink? Mitől vagyunk önmagunk?

A történet főszereplője egy középiskolai zenetanár, aki egész életében arra vágyott, hogy nagy dzsessz-zenész lehessen, ám mikor végre megkapja a nagy esélyt, hogy élő közönség előtt játszhasson, egy szerencsétlen baleset következtében a lelke elhagyja a testét, és egy olyan helyre kerül, ahol több száz hasonló lélek szemináriumi képzéseken vesz részt, mielőtt egy újszülött gyermek testébe kerülne.

Annak érdekében, hogy visszajusson a saját testébe, Joe-nak szüksége van egy másik lélek segítségére, akit rá kell ébresztenie arra, hogy saját magának felfedezze, mi a földi élet igazi értelme… * wikipedia

Gyönyörű zöld

Gyönyörű zöld

Milyen emberek vagyunk mi itt a Földön? Ki tud nekünk segíteni a változásban? Méltók vagyunk a segítségre?

Egy távoli bolygón az emberhez hasonló lények élnek. Technológiai fejlettségük elmarad a miénktől, de spirituálisan sokkal fejlettebbek.

Telepátiával kommunikálnak és békében, harmóniában élnek, civilizációs ártalmak nélkül.

Egy nap képviselőt küldenek a Földre, hogy ellenőrizzék az emberiség fejlettségi szintjét.

A film itt megnézhető: https://videa.hu/videok/film-animacio/gyonyoru-zold-la-belle-verte-egyben-film-magyarul-3xZSbrjdzFmBqykH

Indigó

Indigó

Az 1980-as évektől az indigó gyerekek kérdése napirendre került. Ma már tudjuk, hogy Új Emberi Faj (a Hatodik Faj) van születőben, és az indigó gyerekek ezen faj előfutárai. A film bemutat egy oldalt az új emberi minőségekről.

2003-ban készült film, melyet nagy mozikban soha nem vetítettek. Művelődési házakban, kis közösségekben nézhették meg az emberek. A film nagyon rövid idő alatt készült el, szinte a semmi pénzből.

Magyarországon az elsők között szerveztem filmvetítést az Omniverzum diákjai és családtagjai számára. Azóta is többször láttam a filmet, és mindig élmény megnézni.

A filmben a nagypapát Neale Donald Walsch alakítja, aki a Beszélgetések Istennek könyvek írója. Ajánlom a könyveket és az azonos című filmet is.

A film ezen a linken megnézhető: https://www.youtube.com/watch?v=9cbk4TuYOlY&ab_channel=SoulWorld

Vándorút

Vándorút

Én magam is többször gondolkodtam azon, hogy megjárom a Szent Jakab zarándokútat, de az élet más feladatokat hozott elém. Azonban ez a filmet átéreztem, megérintett és fel is emelt egyben.
Tom fia a Camino de Santiago, vagy más néven Szent Jakab zarándokúton, egy viharban veszítette életét a Pireneusokban. A kaliforniai orvos Franciaországba, St. Jean Pied de Portba utazik a fia maradványaiért, hogy elintézze a formaságokat. Ám ahelyett, hogy ezután hazatérne, elhatározza, hogy beteljesíti a fia vágyát, és végigjárja a zarándokutat. Tom rájön, hogy az utazását tekintve nincs egyedül. A világ minden részéből érkező zarándokokkal találkozik, akik a saját problémáikra, életük értelmére keresik a választ. * port.hu
Doing Time, Doing Vipassana * Csak ülök és meditálok

Doing Time, Doing Vipassana * Csak ülök és meditálok

A Vipassana meditációs technika 14-15 évvel ezelőtt meghódította a szívemet.

Én magam jó tíz éve vezetek rendszresen vipassana elvonulást. Nagyon sok pozitív élményről tudok beszámolni. Egyszer mindenkinek részt kell venni egy ilyen elvonuláson. 

Ha kedvet kaptál, várlak! Bővebb információ itt >>>

 

Szabadulás a börtönben

Doing Time, Doing Vipassana
 indiai-izraeli dokumentumfilm, 55 perc, 1997
Egy olyan filmet mutatunk be a nézőknek, amely a világon több millió embernek változtatta meg az életét. Intellektuálisan óriási tapasztalatokkal rendelkezünk, hogy legyőzzük a bennünk lévő félelmet és fájdalmat. Ugyanakkor senki sem adott még igazi, használható módszert erre. A Vipassana ezt jelenti. Ahhoz, hogy megértsük mi ez a módszer, egy szélsőséges esetben felhasznált tanfolyamot mutatunk be. Ezt a módszert indiai börtönökben alkalmazták.
port.hu
A feltaláló

A feltaláló

Dr. Béres József életéről készült a film. Nekem sokat adott, példaként állhat előttünk.

Dr. Béres József a hatvanas évek végén laboratóriumi kutatóként fedezte fel a nyomelemek kedvező hatását a növényekre, és ezt továbbgondolva fejlesztette ki legendás készítményét, a Béres-cseppet. A világ sok országában azonnal ünnepelt tudós vált volna belőle, ám a korabeli Magyarország nem tartozott ezek közé. Nehéz évek vártak a tudósra. Bár a cseppek hatékonyan segítettek sok betegség gyógyulásában és a hír szájról-szájra terjedt, a hatalom nem nézte jó szemmel Béres József tevékenységét. Minden eszközzel próbálták megakadályozni a készítmény terjedését, börtönnel fenyegették és bírósági eljárást indítottak ellene. Ám a kutató nem hátrált meg… A film Dr. Béres József feltaláló izgalmas, drámai sorsát, küzdelmeit, igazságszerető személyiségét mutatja be. Miközben érzelmekben gazdag jelentekben követi a Béres Csepp megszületésének érdekfeszítő, pergő eseményeit, a kutató hatalommal vívott, megalkuvást nem tűrő harcát, objektív látleletet is nyújt a hatvanas-hetvenes évek Magyarországáról, a (nem)működő szocializmusról, az akkori társadalom egészét átható hazugságokról és intrikákról. Napjainkban különösen fontos és aktuális, hogy felelevenítsük Béres József elkötelezettségét, és azt a morális értékrendet, melyet ránk hagyott.

Dr. Béres József a hatvanas évek végén laboratóriumi kutatóként fedezte fel a nyomelemek kedvező hatását a növényekre, és ezt továbbgondolva fejlesztette ki legendás készítményét, a Béres-cseppet. A világ sok országában azonnal ünnepelt tudós vált volna belőle, ám a korabeli Magyarország nem tartozott ezek közé. Nehéz évek vártak a tudósra. Bár a cseppek hatékonyan segítettek sok betegség gyógyulásában és a hír szájról-szájra terjedt, a hatalom nem nézte jó szemmel Béres József tevékenységét. Minden eszközzel próbálták megakadályozni a készítmény terjedését, börtönnel fenyegették és bírósági eljárást indítottak ellene. Ám a kutató nem hátrált meg…
A film Dr. Béres József feltaláló izgalmas, drámai sorsát, küzdelmeit, igazságszerető személyiségét mutatja be. Miközben érzelmekben gazdag jelentekben követi a Béres Csepp megszületésének érdekfeszítő, pergő eseményeit, a kutató hatalommal vívott, megalkuvást nem tűrő harcát, objektív látleletet is nyújt a hatvanas-hetvenes évek Magyarországáról, a (nem)működő szocializmusról, az akkori társadalom egészét átható hazugságokról és intrikákról. Napjainkban különösen fontos és aktuális, hogy felelevenítsük Béres József elkötelezettségét, és azt a morális értékrendet, melyet ránk hagyott.

A tegnap gyermekei

A tegnap gyermekei

Érdekes film. Megnéztem és aztán csak úgy időnként eszembe jut a történet. Ezért került ide a listára.

Az Amerikában, jó házasságban és rendezett körülmények között élő Jennyt, aki hosszú évek után újra állapotos, hónapok óta nem hagyja nyugodni egy álom, amiben mindig ugyanaz a szegény ír család jelenik meg. Amikor nappal is rátörnek az emlékszerű képek, s emiatt a munkáját sem tudja folytatni, egy híres hipnoterapeutához fordul segítségért a jelenség okának kiderítésére. Úgy tűnik, Jenny egy korábbi életének drámai emlékeit éli újra, ahol nemcsak a szegénységgel és férje durvaságával kellett együtt élnie, hanem azzal a fájdalommal is, hogy egyik gyermekét elveszítette. Jenny tehát elindul Írországba, hogy egyelőre a maga számára sem tisztázott küldetését teljesítse.

Agymanók

Agymanók

A bennünk működő pszichikai én-ek vagy személyiség-ének létezésére és működési dinamikájára hívja fel a figyelmünket ez a film.

Mindannyian összetett személyiségek vagyunk. Már szültésünkkel hozunk magunkkal én-részeket, melyek az élet folyamán tovább erősödnek és újak is jelennek meg.

Feladatunk lenne a mély önismeret, mely során felfedezzük a bennünk működő éneket. És önismeretetünkkel és önfejlődésünkkel finomítunk azok működésén.

Izgalamas kaland ez a fejlődésünk szempontjából.

Az aranykezű sebész

Az aranykezű sebész

Az édesanya támogatása, bátorítása, szigora és következetessége segítette Dr. Ben Carsont, hogy az legyen Aki.
A világhírű amerikai idegsebész, Dr. Ben Carson Németországba utazik 1987-ben.
Egy, a fejüknél összenőtt ikerpárt kellene megoperálnia, ám a műtét eredményessége bizonytalan. Végül mégis elvállalja a beavatkozást, ám időt kér, hogy tanulmányozza az esetet. Negyedszázaddal korábban az afroamerikai kisfiú, Ben arról álmodozott, hogy orvos lesz, ám ahhoz, hogy ezt valóra váltsa, hihetetlen nehézségeket kellett legyőznie.
Igazából semmi esélye sem volt, hiszen csonka családban, szegényes környezetben, egy előítéletekkel teli világban nőtt fel. Sokat köszönhet az édesanyjának, aki a nehézségek közepette is mindenben támogatta, mindenekelőtt a hitében, hogy beváltja az ígéretét.
Az eset 1987 szeptember 5-én meg is történt.
Kundun

Kundun

Tibet végnapjai

Scorsese filmje Tibet vallási vezetője, a Dalai Láma előtti tiszteletadás és a nyugati civilizáció elragadtatásának gyümölcse a keleti kultúra iránt, továbbá kitűnő példa a buddhizmus bemutatására egy katolikus gyökerekkel rendelkező rendező szemszögéből. A film bemutatja a 14. Dalai Láma életét 1937 és 1959 között. A történet elején egy kétéves gyermeket, Tenzin Gyatsot, elismerik Buddha reinkarnációjának. Figyelemmel kísérhetjük a gyermek felnövését, oktatását, fiatal éveit, majd fokozatos felnőtté válását. A film második felében hősünknek el kell hagynia Tibetet. A kínai megszállás drámai időszaka és az ezt követő felkelés alatt a Lámát igazi lelki vezetőként ábrázolják, aki az erőszak hatására is képes megőrizni vallási tisztaságát és lelki nyugalmát.

Kundun – ez a legnagyobb tibeti méltóság, a Dalai Láma (vagyis „a Bölcsesség Óceánja”) tibeti neve. A ma is élő Tenzin Gyatso önéletrajzi írásai alapján készült film az eseményeket a főhős gyerekkorától, a magas tisztségre való kiválasztásától követi végig egészen addig a napig, amíg a maoista Kínából kénytelen volt máig tartó száműzetésbe vonulni. Martin Scorsese pompázatos kiállítású, lenyűgözően látványos filmeposza a közelmúlt (és a jelen) történelmének egyik legnagyobb személyiségét hozza közel hozzánk. 

A filmet itt meg tudod nézni: https://port.hu/adatlap/film/tv/tibet-vegnapjai-kundun/movie-1432

A kis buddha

A kis buddha

Ezzel a filmmel közelebb kerülünk a Transzcendenshez.

Norbu láma kilenc éve keresi mestere reinkarnációját az egész világon.

A bölcs tanár Seattle-ben halt meg, ezért fogadja el Norbu a feltételezést, hogy volt mestere reinkarnációja egy amerikai kisfiú: Jesse Conrad. A láma Amerikába utazik, és megismerteti Jesse-vel Sziddhartha(Keanu Reeves) herceg életét, a buddhizmus kialakulását.

 

Itt tudod megnézni: https://youtu.be/61A_oypmioM

Avilai Szent Teréz élete - A Kármel csodája

Avilai Szent Teréz élete - A Kármel csodája

Megtalálni az Istenhez vezető utat mindannyiunk feladata. Igaz, ma már más az út számunkra, de tanulhatunk Avilai Szent Teréz életéből ..

kitartást, kiállást a bennünk működő Erőért, akaratot és erőt meríthetünk. Fontos minőségek ezek a mai nem egyszerű világban is. 

Összesen 7 és fél órás film, felér egy lelkigyakorlattal. Számomra nagyon nagy élmény volt, és a mai napig beszélgetésekben idézet a filmből.

 

itt tudod megnézni: https://gloria.tv/post/uzGCKUuKb8pu6tiSNbwAsD1n1

Kozák életiskola * Anasztázia

Kozák életiskola * Anasztázia

Az Igazi Életiskola működéséről szól ez a dokumentumfilm. Talán a jövő iskoláinak mintája lehetne, de ahhoz mernünk kéne az Új felé lépni.

Az írást a facebookról vettem:

„Egy iskola emlékére…”
Egyrészt a példa, másrészt a tanulság miatt osztom meg ezt az írást és a filmet, amit Kátai Piroska Sella tett közzé Anasztázia magyar olvasótábora c. csoportban. Az iskolát „több, mint harminc év működés után 2019 szeptemberében bezárták /…/, majd két hónapra rá az igazgató eltávozott az élők sorából.”
„Évek óta nyomon követtem egy iskolát a Fekete-tenger közelében, Tyekoszban, amelyet Mihail Petrovics Scsetyinyin vezetett és az Anasztázia sorozat harmadik könyvében, a Szeretet Terében Megre meg is említ /…/. Azzal, hogy ott a jövőt építik… 2008-ban nagyon rákattantam a témára. /…/
Még abban az évben konzultáltam Szőke Lajossal, /…/ akitől kézzel írt levélben kaptam „barackot” a fejemre, ami engem nagyjából helyrerakott. Lajos azt írta, hogy Megre nem tette jól, hogy írt az iskoláról, mert ezzel kiszolgáltatta a szép jövőt /…/ annak a „maszatos” energiájú kíváncsi tudatlan embertömegnek, akik odamennek látogatóba, bámulják őket, utánozni, simogatni akarják azokat a gyerekeket, akiknek nem az lenne a dolguk, hogy illendően válaszolgassanak a bámészkodók kérdéseire, hanem az, hogy önmagukat minél magasabb szellemi fejlettségi szintre vigyék.
Az Anasztázia könyvek említenek különleges képességű gyermekeket, /…/. Azonban az oktatásnak, a szervezett, iskolai keretek közt folyó oktatásnak, nem célja az Emberré nevelés, csak papíron… /…/
Akkoriban elkezdtem szervezni mindenféle alternatív lehetőségeket, vannak példák, amelyek még most is működnek, de a tendencia az, hogy ha ez nyilvános szervezésű, hivatalos formába öntésre kerül, azonnal beállítják őket a sorba, ellehetetlenítik, megfojtják. /…/ Aki járt iskolába, az mind megtapasztalhatta a társai vagy tanárai kegyetlenkedéseit. /…/ Az alternatív iskolák sem jobbak semmivel ebben a tekintetben. /…/
Sajnos a rendszer még mindig nem alkalmas az új típusú „iskolák” működésének támogatására… arra a fajta tanulásra, amely már tényleg a gyermek érdekét nézi /…/. Ugyanis az intézményes, ma iskolának hívott valami nem a megfelelő forma. A mester-tanítvány már inkább. /…/ Ebben a kapcsolatban viszont nagyon fontos, hogy a tudó is tanul, nem csak a tanuló. Mert a tudó a tanulótól tanul, azért is kapcsolódnak össze. /…/ A folyamat sosem egyirányú. Az a tudó, tanár, mester, aki azt hiszi, hogy csak ő ad, csak ő tanít, az még nem tud semmit. Csak nagyra fújta az egóját és azzal ékeskedik… Sok ilyen van, ez is egy jelenség. /…/ A jó tanárok magukhoz is jók. Tudják, hogy hol a határ, tudják, hogy mikor kell saját maguknak is töltekezni ahhoz, hogy továbbra is adhassanak. Hogy legyen miből adniuk. S akkor tud adni valaki, ha ugyanakkor kap is, így van egyensúly… Ez mindenkire egyformán érvényes, nem csak a tanárokra… Időnként vissza kell töltekeznünk nekünk magunknak is, mert ha nem, akkor jön a kimerülés, a mentális kiborulás, a gyenge és labilis idegrendszer, a pajzsmirigy problémák, az emésztési problémák, a szívritmuszavar, szív- és érrendszeri panaszok, stb.
Visszatérve Mihail Petrovics Scsetyinyin iskolájára… Szomorú véget ért, de talán nem is szomorú, inkább csak törvényszerű a jelenlegi berendezkedés szerint. Több, mint harminc év működés után 2019 szeptemberében bezárták, valamilyen mondvacsinált indokkal, majd két hónapra rá az igazgató eltávozott az élők sorából.
Csatolok ide egy kisfilmet, amit még 2008-ban feliratoztunk magyarra.”
Részletek Kátai Piroska Sella írásából.
És a fél órás film (érdemes megnézni!):
És amit én írtam hozzá:
Sziasztok!
Van akikkel már megnéztük ezt a filmet. Emlegetem és többször hivatkozom is a témára. Most ti is meg tudjátok nézni. Elgondolkodtató, hogy milyen nehezen változtatunk és fordulunk az új gondolkodás és tudás felé. Ragaszkodunk a régihez, az elavulthoz és abból szeretnénk egy új világot építeni.
Bizony nem lehet!
Üdv
Csilla
Mars küldetés

Mars küldetés

Találékonyság, kitartás, akaraterő, és India. Imádtam minden percét.

Igaz történet arról, hogyan indította el az Indiai Űrkutatási Központ Mars-expedícióját, ami azóta is a legköltséghatékonyabb utazás a vörös bolygó felé.

„Ha ma nem ragadjuk meg az álmainkat … holnap egyetlen gyerek sem fog arról álmodni, hogy tudós lesz.”

itt tudod megnézni: https://photos.onedrive.com/

A számolás joga

A számolás joga

Nagy élmény volt számomra ez a film. Az akkori időkról szól, amikor születtem. Nézd meg és nem fogsz csalódni.

Az ötvenes évek vége: az Egyesült Államok elképesztő hajszával igyekszik legyőzni az űrversenyben Oroszországot. De már úgy tűnik, pénz, ész és elszántság mind kevés lehet… amikor találnak néhány kiaknázatlan, kihasználatlan lángeszet, akiket addig senkinek nem jutott eszébe használni. Hiszen többszörösen gyanúsak: nők és feketék.A három nő igazi emberi kompjúter: senki nem érti, hogyan képesek megcsinálni azokat a számításokat, amiket végeznek, de rakétasebességgel emelkednek a NASA ranglétráján, ott, ahol a kor legnagyobb tudósai dolgoznak. A cél: John Glennt feljuttatni az űrbe… és azután haza is hozni. * port.hu

A vörös sátor

A vörös sátor

A női lét gyönyörűsége, fájdalma és kiteljesedése. Erő, hit, kitartás és ha kell lázadás. Minden nőnek látni kell.

Szerelem, árulás, szégyen. A legősibb szerelmi történet a Bibliából. A vörös sátor bibliai asszonyokról szól: Jákób feleségeinek és egyetlen életben maradt lányának, Dínának a történetét ismerhetjük meg. A vörös sátorban mesélték el egymásnak titkaikat a régi idők asszonyai. A holdtöltekor, a szülés és a gyermekágy idején együtt töltött napok során tárgyalták meg az élet nagy kérdéseit, osztották meg egymással az asszonyi tudást születés és halál, szerelem és szex, öröm és fájdalom dolgairól. * port.hu

lelőhely:
első rész: https://videa.hu/videok/film-animacio/a-voros-sator-i-1.-romantikus-3VryJFYXhfFKIdsQ

második rész: https://videa.hu/videok/film-animacio/a-voros-sator-2-zRasM9mXci7kGyV9

Milarepa

Milarepa

Számomra az okozott döbbenetet, hogy mi mindent megtett Milarepa a Tudás megszerzéséért. Mi képesek lennénk erre?

Különleges kínai/tibeti filmalkotást láthatunk a Milarépa, a nagy tibeti jógi élete című műben.

Nem csak a játékfilm hossza meglepő, – több mint hét órás -, hanem a rendezés és a színészi játék is különleges, különösen a nyugati ember számára. A film hosszúsága ellenére egyáltalán nem unalmas, egyrészt azért, mert Milarépa izgalmas életének apróbb részleteibe is belepillathatunk, másrészt azért sem, mert az ősi Tibet vallásgyakorlását és az ország népének szokásait is megismerhetjük a jelenetekből. A rendezés a hagyományos kínai  elbeszélés, történetírás és manapság filmgyártás módszerét követi, vagyis egy-egy fontos jelenetnél visszatér a korábbi eseményekhez, megismételve a párbeszédeket és képsorokat, mintegy emlékeztetve és kiemelve azok fontosságát. A  karakterek nagy többsége nem színész, hanem valódi láma és falusi ember.

A film szinte folymatosan a kínai színház és a tibeti opera stílusára emlékezteti a nézőt, amelyeknek fő erénye a különböző archetipusok bemutatása, és a néző tudtában való rögzítése. Külön kiemelendő a magyar fordítás illetve képaláírás, amely teljesen hitelesen és kiválóan követi Milarépa életrajzának fontos epizódjait, akár még azon az áron is, hogy nem mindig felel meg pontosan a filmben elhangzottaknak. Annál több. Így nemcsak izgalmas párbeszédeket láthatunk és hallhatunk, hanem  gyakran a történet elbeszélésének mesemondó stílusát is élvezhetjük, alaposan megismerve a nagy tibeti jógi csodálatos életét, cselkedeit és halálát, valamint paranirvánába való távozását is.

Nem csak buddhista szemléletű embereknek ajánlott a film, hanem minden útját kereső, a mai korban szenvedő érzőlénynek is. * Sambhala

Nekem – Steinmüller Csilla Magdolna – ez a filmváltozat adta meg a mély élményt:

Gyönyörű tibeti TV film sorozat A magyar felirat NEM FORDÍTÁS, hanem Dzsecün Milarepa a XI. században élt tibeti jógi életrajza alapján készült illusztráció. Felirat: Jese és Khandro és még sokan mások – www.buddha-tar.hu

Nostradamus

Nostradamus

"Még maradt idő megérteni a szavait." Michael de Nostredáme (1503-1566)

magyarul beszélő, angol-francia-német filmdráma, 115 perc, 1994

16. században élt az a látnoki szellemű titokzatos személy, Nostradamus, akit egyaránt ért áldásként és átokként a jövendölés képessége. A rendkívüli férfi igyekezett hétköznapi ember maradni, ám a jóslás pillanatai, a jövő képei hihetetlen mértékű szenvedést okoztak neki, melyeket az elképesztő történelmi távolságok miatt gyakran képtelen volt felfogni: „Minden éjjel a legszörnyűbb dolgokat látom. Gyilkosságot, erőszakot, népirtást, ..

lelőhely: videa.hu/videok/film-animacio/nostradamus-1994

Ádám almái

Ádám almái

Bizony az első tíz perc után azt gondoltam nem názem tovább. Megrémített a kegyetlenség. Aztán erőt vettem magamon és nem bántam meg.

Az újnáci Ádámot 12 hét közmunkára ítélik. A büntetést a jólelkű pap, Iván közösségében kell letöltenie.

A csupa furcsa alakból álló társaság (a papot is beleértve) kíváncsian tekint a jövevényre. A pap kérésére Ádám felvállalt célja az, hogy almás lepényt fog készíteni. Látszólag könnyű dolga van, mert a paplak kertjében egy jól termő almafa található.
Ám hiába Ádám eltökéltsége, az almafa termése ki van téve a varjak és a kukacok támadásainak, majd villám is sújtja. Időközben a sütő is tönkremegy.

Az almafa maradék termését (egy híján) véletlenül elfogyasztják. Iván úgy véli, minden baj az ördög műve, Ádám szerint viszont Istené, hiszen a gonosz talán nem is létezik.

Ádámot felkeresik a társai, egy hasonlóan tar fejű társaság, akik nem értik mi a helyzet, mivel Ádám mellett egy „színes bőrű” alakot látnak, akit el akarnak intézni. A „színes bőrű” azonban egyiküket lábon lövi, a másikat a mellkasán és a hátán találja el.
Ádám emberei nem sokkal később visszatérnek, ezúttal többen jönnek. Iván – akiről időközben kiderül, hogy gyógyíthatatlan agydaganata van, és emiatt nemsokára meghal -, megpróbálja összeszedni a botokat, de az alvezér fegyvere véletlenül elsül, és Iván elterül a földön.
Azonban a lövés éppen az agydaganatot roncsolta szét, és Iván már másnap a kórház kertjében üldögél, és teljesen felépül.

Mindenki változáson megy át. Ádám ott marad Ivánnal, és együtt fogadják az újonnan érkezett két elítéltet. Időközben Ádám haja is kin.

Kicsit brutális, de igazán elgondolkodtató és megindító film.

A békés harcos útja

A békés harcos útja

Önmagunk legyőzése, átalakulás, új szemléletmód, az élet új minőségű célja.
Dan Millman önéletrajzi könyve alapján!
A történet egy fiatalemberről, Dan Millman tornászról szól, aki végre el akarja érni, hogy értelme legyen a sikeres, ámde még mindig betöltetlen életének.
Véletlenül találkozik a benzinkutas Socrates-szel, aki segít neki abban, hogy megtalálja önmagát. Ám sokszor nem lehet eldönteni, hogy mi játszódik a fiatal fiú fejében, és mi a valóságban. Dan rövidesen súlyos motorbalesetet szenved, ami miatt az orvosok szerint már soha nem versenyezhet.
Felkeresi hát Socrates-t és segítséget kér tőle, hogy készítse fel őt, mert Dan még legbelül érzi, hogy nem szabad feladnia. Szellemi és fizikai korlátait legyőzve Dan-nek sikerül újra formába lendülnie, és még az eddig elhanyagolt barátaival is jobb lesz a viszonya.
Azonban arra nem gondol, hogy az edzője már lemondott róla és nem engedi, hogy részt vegyen a következő versenyen…
(a leírás a port.hu oldalról)
A kismadár

A kismadár

Elhatározás, kitartás, szigor, következetesség, kedvesség. A szeretet és a keménység célt ér.

Helen Keller (Hallie Kate Eisenberg) halmozottan hátrányos lány, akit kezelhetetlen állapota miatt szülei teljesen elzárnak a külvilágtól.

Helen csupán dührohamaival képes kommunikálni és ezért szülei már az intézeti elhelyezésén gondolkoznak. Ekkor lép be az életükbe Anne Sullivan (Alison Elliott), a gyengén látó tanárnő, akiben megvan a beleérző képesség és a türelem kellő elegye, hogy Helent visszahozza ebbe a világba.

A szülők eleinte ellenzik a tanárnő módszereit, ám hamarosan meglepve tapasztalják a bámulatos eredményt.

(a leírás a port.hu oldalról)

Nagyon megindító élet és film.

Keleti nyugalom - Marigold Hotel

Keleti nyugalom - Marigold Hotel

Igazi, valós Indiát ismerhetünk meg a filmen keresztül. Színek, zajok, illatok, fűszerek, spiritualitás, ...

Egy biztos: Sonny Kapoor (Dev Patel) nem szállodaigazgatónak született, de a Marigold Hotel valahogy mégis működik: idősödő angol lakói megszerették az örök rendetlenséget és felfordulást; élvezik mindazt, ami Dzsaipurban annyira más, mint otthon Angliában volt. De most Sonny házasodni készül: hamarosan elveszi élete nagy szerelmét, Sunainát.

A kis herceg (2015)

A kis herceg (2015)

Felnövünk és elfelejtünk játszani, könnyedebbek lenni, messze kerülünk a kalandoktól és az álmoktól. Lehet ezen változtatni?

A felnőtté válás nem egyszerű, ezért a főszereplő kislány anyukája, egy rangos iskolába íratja be őt.
Bejutni azonban egyáltalán nem olyan egyszerű, így a lánynak egész nyáron keményen kell tanulnia, hogy bejusson, ami miatt alig marad szabadideje szórakozni.

Egy váratlan pillanatban azonban egy idős bácsika zavarja meg, aki belekezd egy különös mesébe, ami vele esett meg. Még ifjú pilóta korában a Szahara kellős közepén találkozott a Kis Herceggel, és a vele folytatott kalandjairól számol be neki.
Az öreg pilóta bevezeti a kislányt egy olyan mesebeli birodalomba, ahol bármi megtörténhet, ez a Kis Herceg varázslatos világa.
írás helye: http://meselandia.tv/a-kis-herceg-teljes-mese/

Temple Grandin

Temple Grandin

Hogy vagyunk képessek elfogadni a másságot? Meglátjuk e a másság mögött a lehetőséget, az új gondolkodást, és merünk-e ajtót nyitni ennek az újnak?

Dr. Temple Grandin professzor az állattartást segítő eszközök kifejlesztésével szerezte hírnevét. Kevesen tudják, hogy Grandin az autizmus egyik formájában, Asperger-szindrómában szenved.

Hároméves volt, amikor az autizmust diagnosztizálták nála. Az orvosok azt javasolták az anyjának, hogy adja intézetbe. Ám ő inkább nevelőt fogadott, aki fáradságos munkával elérte, hogy Temple beszélni és írni kezdjen.

Miközben a középiskolában a diákok gúnyolódásának céltáblája lett, néhány tanára rájött, hogy a lányt érdeklik az állatok.

Az egyetemen pszichológiát és zoológiát tanult, majd ledoktorált, és a nagyüzemi állattartás szakértője lett.

(a leírás a port.hu oldalról)

A tibeti halottaskönyv, I. A halál, mint életmód, II. Végtelen szabadság

A tibeti halottaskönyv, I. A halál, mint életmód, II. Végtelen szabadság

Élet, halál, halál utáni lét, majd ismét élet. Aki ismeri és életébe beépíti ezen körforgás más minőségű életet élhet.

A Tibeti Halottaskönyv a tibeti irodalom legismertebb alkotása.  Aki a Bardo Tödolt nem ismeri, nem ismeri a helyes meghalás tudományát.

Részletek a filmszövegből:

A Tibeti Halottaskönyv leírása szerint a haldoklás és a halál utáni állapot állandóan választási lehetőségeket kínál. Vagy belekövesedünk kötődéseinkbe és félelmeinkbe, vagy felismerjük valódi természetünk szabadságát. A Tibeti Halottaskönyv arra tanít minket, hogy ez a lehetőség életünk minden percében nyitva áll.

A Lét tündöklő folyamának se kezdete, se vége nincs; csak mi, emberek vetítjük (ki) rá az élet és a halál, az öröm és a rémület, az istenek és a démonok képeit.

A haldoklás bardója a testi hanyatlással kezdődik, és addig tart, amíg a tudat el nem válik tőle. Amig élünk, négy elem: a föld, a víz, a tűz és a szél támasztja alá a tudatunkat, és ezek szabják meg észlelésünket. Haldoklás közben ezek az elemek sorra egymásba olvadnak, és végül, amikor a hétköznapok minden leple szertefoszlik, láthatóvá válik a tudat közvetlen valósága.

„Cering Szönam! Azért jöttünk, hogy segítsünk. Cering Szönam! Figyelj most jól! Cering Szönam, ütött a halálod órája! Ne félj! Most, hogy haldokolsz, tested alkotóelemei egymásba enyésznek. Úgy érzed, mintha hegyek közt préselődnél, mintha hullámokon hánykolódnál, mintha tűz emésztene, mintha erős szél sodorna el. Ez a haldoklás bardója. Itt az idő, hogy felismerd a saját természeted! Ne rémülj meg!”

„Ez a világ szilárdnak, tartósnak tűnik, pedig valójában nincs benne semmi maradandó. Az élet, akárcsak a víz, a hó és a jég, állandóan változik, alakot vált.” – tanítja Pema Csödren.

(a leírás a port.hu oldalról)

A pityergő teve

A pityergő teve

Hogyan gyógyíjta meg a zene a lelkileg sérült tevét?

Egy nyár a Góbi sivatagban, Mongólia déli részén. Egy nomád család segédkezik a tevék születésénél. Az egyiknél komoly nehézségekbe ütközik a kicsi világrahozása. Miután mégis megszületik a kis tevebébi, anyja nem akar tudomást venni róla, nem eteti, és nem gondozza. A hagyomány szerint, a mongolok ilyenkor hívnak egy hegedűst, hogy játékával elbűvölje a nőstényt, akiben a zene hatására talán újra feltámadnak az anyai ösztönök. Meseszerű, félig dokumentarista, félig megrendezett film, elbűvölő képekkel a sivatagról, lassú tempóval, kevés dialógussal. Megkapó történet távoli vidéken élő emberekről, akik a hagyomány és a modernitás között keresik a helyüket.

A film elsősorban a mongóliai nomádok életét mutatja be, bizonyos részekben azonban fény derül az ulánbátori városlakók életének körülményeire is, ami a rendszerváltás utáni változásokat láttatja. Mongóliában a népesség fele ma már városokban él, ahol a globalizáció hatásai – előnyök és hátrányok – egyre nyilvánvalóbbak.

(a leírás a port.hu oldalról)

Veszélyes vágy

Veszélyes vágy

Carl Gustav Jung élete, munkássága, kapcsolata Sigmund Freuddal. Ez a film a diákoknak kötelező.

Carl Gustav Jung feltörekvő pszichiáter, a mentora Sigmund Freud. Jung beszédkúrával, azaz pszichoanalízissel kísérletezik az egyik betegén.

A tizennyolc éves, gyönyörű orosz lány, Sabrina felkavarja a mester és tanítványa kapcsolatát. A lány hisztéria jegyeit mutatja, ami a gyermekkorára vezethető vissza, amikor az apja bántalmazta és megalázta.

Mindez alátámasztja Freud elméletét a szexualitás és az érzelmi zavarok összefüggéséről. Jung azonban másként látja a kérdést.

A helyzetet bonyolítja egy züllött kliens, Otto Gross felbukkanása.

(a leírás a port.hu oldalról)

Éli Könyve

Éli Könyve

Mit kaphat az ember a Bibliától? Mit kaphat az ember a Hittől?

Milyen messze kerültünk a hittől? Milyen messze kerültünk Istentől? 

Mi vezetei a ma életét? Milyen szabályok szerint él?

És hova vezet mindez?

A Star Wars IV. - Csillagok háborúja

A Star Wars IV. - Csillagok háborúja

18 éves voltam amikor ezt a filmet először vetítették a magyar mozikban. Azóta is egyik nagy kedvencem.

Rengeteg Szellem Igazság fogalmazódik meg a Star Wars IV. részében (ami akkor az első volt), a Csillagok háborújában. S ha ma – 2021-ben – körülnézünk bizony nagyon sok hasonlóságra láthatunk rá. 

Szükséges a „gonosz birodalmi erők” ellen egy tudatos „lázadás”, mely kivezetheti az emberiséget a jelenleg rohomaosan száguldó „rabszolgasorsból”. 

A márkák háborúja

A márkák háborúja

Nagyon sokszor eszembe jut a film története. Mennyire igaz ez ma ránk? Legalább gondolkodjunk el.....

A filmben egy szürreális társadalmat láthatunk, ahol a vállalatok a marketinggel irányítják a kedvetlen, passzív társadalmat és függővé teszik az egyéneket egyes termékek iránt. Ám egy férfi elhatározza, hogy felveszi a kesztyűt a cégekkel, és megpróbálja leleplezni a globális összeesküvést.

orosz-amerikai dráma, 106 perc, 2012

Itt tudod megnézni:

https://filminvazio.hu/videa-film/a-markak-haboruja/

Ősi jövendők * Ladak tanításai

Ősi jövendők * Ladak tanításai

Mivel a változás a nyugati világban generációkon keresztül zajlott, nem látjuk át az egészet. Azonban Ladakban ez a változás 30 év alatt történt, és átláthatóvá vált, hogy honnan hova is jutottunk.

A Himalája nyugati lejtőin él egy parányi nép, a ladaki; területük, mint Anglia, létszámuk alig több mint százezer, történetük azonban több millió ember életére volt hatással: hozott reményt és ébredést. S aki ezt meglátta, megértette és hírül adta, egy fantasztikus ember, Helena Norberg-Hodge, a múlt hónap óta Goi Nemzetközi Békedíjas, nyelvész, elemző és közíró. A ’70-es évek közepén érkezett Ladakba, nagyjából egybeesett azzal, hogy Ladakot bekapcsolták a globális gazdaságba, s az ott töltött évek alatt szédületes gyorsasággal pusztult el a szeme előtt egy harmonikus, fenntartható, gazdag kultúra, melyben az élet jóval több volt puszta túlélésnél, s az emberek boldogan éltek. Erről, s mindennek tanulságairól számol be Ősi jövendők – Ladak tanulságai című könyvében.

Az iskolában azt tanították nekünk, s tanítják ma is, hogy a „civilizált ember” (értsd: ipari, gyarmatosító társadalmak) megjelenése előtt a természeti népek nyomorultul tengették életüket, egymást irtották, és az emberek alig haladták meg a „vadak” szintjét. Azt is tanítják, hogy az ember természeténél fogva önző, kapzsi, harcra született lény, akit irányítani kell, hisz magától csakis pusztulást hoz a fejére. Belénk sulykolták, hogy az evolúció nem más, mint a fajok harca egymás ellen, életünk pedig ebből következően állandó küzdelmek, megpróbáltatások sorozata. Legtöbben úgy gondolják, hogy harmonikus társadalmak a mesék és utópiák világában léteznek csupán, s hogy a demokrácia „nem jó, de még nem találtunk jobbat”.

Ladak egyik tanulsága mindezen állítások cáfolata.

Jóérzésű emberek szánakozva beszélnek azokról a „szegény” országokról, melyek lakosai napi egy dollár alatt „tengetik” életüket. A pénztelenség kulturális rémképeink egyik legsötétebbike, ami nyugati típusú fogyasztói világunkban valóban puszta túléléssé alacsonyítja életünket. Ladakban azonban, a Föld egyik legmagasabban fekvő lakott területén, ahol az emberek a szélsőséges klíma és a legnehezebb körülmények ellenére önellátóak voltak, a pénz szerepe gyakorlatilag luxuscikkekre korlátozódott. Az ország GDP-je alapján a közgazdászok a legszegényebb országok közé sorolták; közelebbről nézve azonban valami egészen mást találunk.

„Olyan életerő és vitalitás sugárzott belőlük, amit soha, sehol másutt nem tapasztaltam. Életszínvonaluk az anyagiak szempontjából is magas volt. Tágas házakban éltek, szabadidőnek bővében, a munkanélküliség ismeretlen volt – soha nem is létezett –, és senki sem éhezett. A nyolc hónapig uralkodó kemény telet ünnepségek és mulatságok töltötték ki, melyekben az egész közösség részt vett. Természetesen nem állt rendelkezésükre mindaz a kényelem és luxus, mint nekünk, életmódjuk azonban a miénknél jóval fenntarthatóbb, örömtelibb és gazdagabb volt.”

„A vetés a lírai szépség időszaka… Amint felkel a nap, az egész család összegyűlik. Két férfi hozza a nehéz faekét; elől egy pár masszív dzo (a szarvasmarha és a yak keresztezéséből született helyi háziállat), mellettük eltörpülnek az őket vezető gyerekek. A munka és az ünneplés egybefonódik. Az emberek ezüst peremű csészékből isszák a changot (helyi árpasör), a levegő az ünneplés hangjaitól hangos. Egy szerzetes szent szövegeket olvas fel; nevetés és énekszó lebeg a földek felett. A tél pusztító uralma véget ért…”

Hagyományosan minden nagyobb munkát közösen végeztek, a családon túl – kölcsönösségi alapon – a többi háztartás tagjai is. Mindenkit közösség vett körül: a család, a paspun (komaság), a rokonok és az egész falu. Bármilyen baj esetén mindezek lehetséges és tényleges segítséget nyújtottak, az anyagi biztonság mellett megteremtve a valahová tartozás érzetét.

„A hagyományos Ladakban az agresszió bármilyen megnyilvánulása rendkívül ritka; elég ritka ahhoz, hogy gyakorlatilag nem létezőnek tekintsük. Ha megkérünk egy ladakit, hogy mesélje el az utolsó összetűzést, amit látott, általában olyasfajta vicces választ kapunk, mint: „Én minden nap megverem a szomszédomat. Tegnap például egy fához kötöztem és levágtam mind a két fülét.” Ha mégis komoly választ akar az ember, azt hallja, hogy a faluban emberemlékezet óta nem történt ilyesmi.”

…Egyszer megkérdeztem Sonamtól: – Nálatok vannak viták? Mi nyugaton mást sem csinálunk.
Gondolkodott egy percig: – Nem, a falunkban nincsenek. Vagy hát, nagyon-nagyon ritkán, az biztos.
– Hogy csináljátok? – kérdeztem.
Elnevette magát. – Micsoda kérdés. Egyszerűen együtt élünk egymással, ez minden.
– És mi történik akkor, ha két ember nem ért egyet, mondjuk abban, hol vannak a földjeik határai?
– Hát beszélnek róla és megegyeznek. Miért, te mit várnál?
Nem feleltem.”

Talán még ennél is fontosabb, hogy életük minden kérdéséről maguk döntöttek. Az emberi léptékű közösségek lehetővé tették az önrendelkezést, melyből természetesen következett a felelősség egymás, a természeti környezet és a jövendő generációk iránt. A falutanács, úgy egy tucatnyi ember, a családok küldötteiből állt, nagyjából tíz család küldött egy képviselőt. S bár a közösségi döntéseket férfiak hozták, a családokban, ahol a legtöbb döntés született, a nők teljhatalommal rendelkeztek.

Aztán megérkezett a fejlődés.

„Az állami támogatásból épülő utakon, államilag támogatott üzemanyaggal működő teherautók tömege kezdte hordani az államilag támogatott, olcsó élelmiszert. Ez (mint a világon mindenhol) aláásta Ladak lokális gazdaságát.”

„A korai években egy elbűvölő falucskában jártam. Mindenütt háromemeletes, fehérre meszelt házak, dúsan faragott balkonokkal, körülöttük a vetemény smaragdzöldjének hullámzó tengere. Kíváncsiságból megkértem egy fiatalembert, mutassa meg a falu legszegényebb házát. Kicsit gondolkodott, majd azt mondta: – Nálunk nincsenek szegény házak. Alig tíz évvel később hallottam, amint ugyanez a fiatalember így panaszkodik egy turistának: – Ó, bárcsak tudnál valahogy segíteni rajtunk. Mi olyan szegények vagyunk!”

S közben nem történt más, mint hogy az országot bombázni kezdték a hirdetések és reklámok, melyekből a nyugati, fogyasztói kultúra romantikussá varázsolt képe áradt. A nyaranta Ladakra zúduló turisták egy nap költöttek annyit, mint sok ladaki egész évben, s ráadásul úgy tűnt, még csak meg sem kell dolgozniuk ezért; tiszták voltak, ápoltak, szépek, és úgy tűnt, a bőrük alatt is pénz van. A rézkancsókat rózsaszín műanyagvödrök, a jakszőr lábbeliket gumicipők, a finom erezetű sárgabarackfából készült, egyszerű eleganciájú vajas korsókat konzervdobozok kezdték felváltani, és mindenféle egzotikus termékhez jutottak hozzá: 3 perces instant-tésztához és digitális karórákhoz. „Ahogy a környék a fogyasztói kultúra hatása alá került, úgy kezdtek az emberek elmaradottként, primitívként és szegényként gondolni magukra.”

Ez Ladak tanulságainak második fejezete.

Bár rövidtávon az olcsó élelmiszer valóságos jótéteménynek tűnt, s az emberek élete fizikai értelemben kezdett könnyebbé válni, elveszett arcukról a mosoly, életükből a harmónia, a szabadidő, az önrendelkezés, és a ladaki kultúra gazdag szövetének már csak foszlányait találjuk. Ahogy legismertebb tudósuk fogalmazott: – Összességében azt mondhatjuk, az átlagember ma sokkal nyomorultabban él.

„A jelenlegi fejlődési modell intenzív központosító törekvései a legkülönbözőbb emberek tömegeit kényszerítik vidéki otthonaik elhagyására, és vonzzák őket a nagy városi központokba, miközben a hatalom és a döntéshozás egyre kevesebb kézben összpontosul. Ezekben a központokban azonban az álláslehetőségek korlátozottak, a közösségi kötelékek szétszakadtak, a verseny pedig drámaian élesedik.”

Sokan a turizmusból próbálnak megélni. „Azon túl, hogy tápot adnak annak az illúziónak, mely szerint minden nyugati milliárdos, a turisták a modern kultúráról is hamis képet közvetítenek – nevezetesen, hogy ők sohasem dolgoznak. A turisták elmaradottaknak tekintik a ladakiakat, kultúrájuknak kizárólag anyagi vonatkozásait látják – elnyűtt gyapjúköpenyüket, a dzo vontatta ekét, a csupasz földet,; békés elméjüket, a család minőségét vagy emberi kapcsolataikat már nem. Fogalmuk sincs a ladakiak lelki, társadalmi és spirituális gazdagságáról.” Ugyanígy a ladakiak is csak a felszínt látják: a modern élet egydimenziós képe számukra valójában egy arculcsapás. Saját kultúrájuk egyszerűen abszurdnak tűnik az ő életükhöz képest, ostobának érzik magukat, szégyellnivalónak.”

A hagyományos világ legmegbecsültebb alakja a láma volt. A modern világban ez a mérnök. A régi hit minden élet egységét és közös eredetét hangsúlyozta, míg az új, tudományos perspektíva az elkülönülést. Ha meg akarjuk érteni a természet működését, nem kell mást tennünk, mint lehető legkisebb részeire bontanunk, és megvizsgálnunk alkotóelemeit. Mintha azt mondaná: vagyok én, és rajtam kívül van a világ. A lámától a mérnökig tartó változás olyan etikai értékváltást jelez, mely a minden élővel szemben megnyilvánuló részvétteljes, könyörületes kapcsolatok helyébe az „értékmentes objektivitást” teszi, mindenféle etikai alap nélkül.

Mindezt látva a szerző rákényszerült, hogy felülvizsgálja a fejlődés fogalmát, és saját nyugati kultúráját is más megvilágításban kezdte látni.

„Láttam, hogyan mélyül a szegények és gazdagok közötti szakadék. Láttam, hogyan veszítik el a nők magabiztosságukat és erejüket. Láttam a munkanélküliség és az infláció megjelenését, és a bűncselekmények számának drámai emelkedését. Láttam a népességi mutatók szárnyalását, ami mögött gazdasági és lelki nyomás állt; láttam családok és közösségek szétesését; láttam, hogyan kerültek az emberek egyre távolabb a földtől, ahogyan az önfenntartást fokozatosan felváltotta a külvilágtól való gazdasági függés.”

A globális gazdaság csupán az embert lelkiségétől megfosztó, hatalomra épülő fogyasztói kultúra belső logikájának elkerülhetetlen, soron következő lépése. Már maga a fogyasztói kultúra is „szennyezi a környezetet, szétzülleszti a közösséget, és pusztítja az egyéniségtudatot”; a globális gazdaság azonban már szisztematikusan egyik országot a másik után taszítja mélynyomorba, „kriminalizálja a kistermelőket és gyártókat, míg az óriáscégeket mentesíti a szabályozás alól”, „ez egy gazdasági folyamat, amely azt szolgálja, hogy a nagy bankokra és vállalkozásokra ne vonatkozzanak a szabályozások, és tetszésük szerint beléphessenek a helyi piacokra az egész világon.”

A világkereskedelem által elérni óhajtott gazdasági növekedés varázsszavának bűvöletében az országok ma „rutinszerűen importálják és exportálják hozzávetőleg azonos mennyiségben ugyanazokat a termékeket. Az adófizetők pénzeiből dollár milliárdok zúdulnak az ezt lehetővé tevő nagyberuházásokba, miközben a helyi gazdaságok – s velük a helyi kultúrák, nyelvek, állat-, és növényfajok, ahogy az emberi szellem is, az egész világon pusztulóban vannak.

E gondolatok már Helena 20 évvel később készült filmjéből, A boldogság közgazdaságtanából valók. Ez idő alatt, folytatva Ladak kultúrájának megmentéséért végzett munkáját, egyre több olyan emberrel, szervezettel került kapcsolatba, akik kiutat kerestek a fogyasztói kultúra teljesen globálissá vált, nagyvállalati kapitalizmusából. S mind arra jutottak, hogy egyetlen gazdaságnak van értelme: a helyi gazdaságnak. Az egész világon.

A lokalizáció, ahogy a film fogalmaz „a nagyvállalati kapitalizmus messze mutató, rendszerszerű alternatívája”. Nem csupán arra ad lehetőséget, hogy stabilabb, kiszámíthatóbb viszonyokat teremtsünk, tisztább levegőt lélegezzünk és egészséges, tápláló élelmiszert együnk, de – ami a legfontosabb – megerősíti kapcsolatainkat egymással és környezetünkkel.

Természetesen nem haladhatunk visszafelé. De Ladak példája nyomán visszanyúlhatunk azokhoz az értékekhez, melyek megfelelnek alaptermészetünknek, melyektől tehát nem térhetünk el súlyos károk nélkül. Ezek pedig az összetartozás, az együttműködés, az egymásért való munkálkodás.

Stern Gabriella

in.: osijovendok.sterngabi.hu

Mátrix

Mátrix

Számomra a "fontos" filmek egyike. Nem tudom, hogy igazán meg lehet-e érteni?

Megnézem és értek belőle valamit. Aztén eltelik pár év, és újranézem, és mást értek meg belőle.
A megértésem szintje mindig az én tudatossági szintem. (És ez mindennel így van! Könyv, beszélgetés, tanítás, stb…)

Újabb és újabb gondolatok tárulnak fel, melyek újabb és újabb gondolatokat szülnek.

Nézd meg a filmet, filmeket és engedd, hogy hasson rád.

Bhután: Az utolsó paradicsom

Bhután: Az utolsó paradicsom

Bhután a Föld egyetlen olyan országa, ahol a fejlődést nem GDP- ben, azaz bruttó hazai termékben mérik, hanem GNH- ban, azaz bruttó nemzeti boldogságban.

A Himalája szívében fekvő bhutáni királyság a világ egyik utolsó, a külvilágtól majdnem teljesen elzárt országa, ahol szinte érintetlenül őrződtek meg az évezredes hagyományok. A mintegy fél Magyarországnyi (47 000 km²), de mindössze 670 ezres lakosságú állam a Sárkány országaként is ismert. A modern élet vívmányai még alig érték el az országot, a 7000 méternél is magasabb hegyek között pedig nagy múltú kolostorok rejtőznek. Bhután csak 1974-ben nyílt meg a turizmus számára, és ma is csak kevés kivételezett utazó juthat el ebbe a fantasztikus országba.

A Himalája hegyei között megbúvó, titokzatos kis királyság, melyet a Boldogság országának is neveznek, régóta izgatja az utazók fantáziáját: hiszen ide még nem ért el a tömegturizmus és a globalizáció, egy romlatlan és nyugodt országot talál az, aki vállalja az idejutással járó fáradalmakat.

Bhután a Föld egyetlen olyan országa, ahol a fejlődést nem GDP- ben, azaz bruttó hazai termékben mérik, hanem GNH- ban, azaz bruttó nemzeti boldogságban. Nagyon sokat tesz az élhetőbb bolygóért, a következő generációkért. Alaptörvényük szerint országuk területének 60 százalékát kell fának borítania. A buddhista vallás szerint a fák szimbolizálják az egészséget, szépséget és hosszú életet. A kis ország azonban nem csak saját erőből gondoskodik a bolygó megóvásáról. Különös dolgot találtak ki a turisták számára: itt található az úgynevezett Boldogság kertje, ahol az odalátogatók elültethetik a saját országukat képviselő facsemetét.

in.: titihajnalka.eu/irasaim-gyerekeknek/az-utolso-paradicsom-buthan

A vita

A vita

Mai történet a különbözőségekről: más vallás, más bőrszín, más háttér, más élethelyzet. Mégis vannak közös pontok.

Richard Pohl professzor állása veszélybe kerül, mert az óráján durván megsértett egy Naima Hamid nevű joghallgatót. Az esetről készült videó elterjed, és nem ez az egyetlen ügy…

A fegyelmi tárgyalást megelőzően az egyetem vezetője ad egy utolsó esélyt Richardnak: fel kell készítenie Naimát az országos vitaversenyre, ami fontos a lánynak.

A két ember nem is különbözhetne jobban egymástól, mégis együttműködésre kényszerülnek.

Ingyenes Spirituális Mini Tréning

Ha érdeklődsz a spirituális fejlődés iránt, ismerd meg az Omniverzum Szabadegyetem tanításait.

Le kell lépnünk a több tízezer éve taposott, jól bejáratott utunkról, és egy totálisan Új Úton kell elindulni.

Kérd INGYENES email programunkat és bemutatjuk az ÚT első néhány lépését >>>

KÉPZÉSEK

Szolgáltatásaink

Ha kedvet kaptál a spirituális fejlődéshez, válassz képzéseink közül és fejleszd tudásodat, fejleszd Önmagad.

Személyes képzéseink mellett távoktatás formában és online tanfolyamainkon is tanulhatsz.

Személyes képzéseink

Ismerd meg az Omniverzum Szabadegyetem képzéseit, válassz különböző személyes képzéseink közül.

Távoktatás képzéseink

Otthonodból, saját időbeosztásod szerint is elvégezheted az Omniverzum Szabadegyetem képzéseit.

Online tanfolyamok

Rövidebb, online kurzusainkon egy-egy spirituális részterületet sajátíthatsz el, kényelmesen, otthonodból.

Lépj velünk kapcsolatba

13 + 11 =

Telefon

+36-20/333-6475

Marelin-Domokos Erzsébet

Cím

Omniverzum Szabadegyetem
Budapest XIII. kerület, Váci út 4.
2. emelet 5.
82-es kapucsengő

Köszönjük, hogy igényelted Önismereti program tájékoztatónkat