3 részes, INGYENES spirituális önismeret fejlesztő MINI PROGRAM
Bepillantás az Omniverzum Szabadegyetem módszereibe.
2. rész
Üdvözlünk az Omniverzum Szabadegyetem ingyenes mini Spirituális tréning második leckéjén!
Három részes tréning sorozatunkon megismerkedhetsz a spirituális önismerettel és az önfejlődésed gyakorlati lépéseivel, továbbá szellemiségünkkel.
A pdf. formátumban letölthető „Spiri mini tréning”
2. részét itt találod:
LETÖLTÉS
„Ötről a hatra”
„Az ember legfőbb kincse éppen a személyiség,
melyet úgy tudunk megőrizni épen,
ha készen állunk a szüntelen megújulásra.”
- W. Goethe
Szabadegyetemünkön több alappillért használunk, mely térképet ad életünkhöz, és megmutatja a tudatos fejlődés útját. Ilyen alappillér a Teozófia Hetes rendszere, az ember felépítése; gnosztikus és szellemi tanítások; saját utunk és tapasztalataink; és a személyiségből a Lélek felé vezető fejlődési út térképe az Integrált szemlélet, melynek magalkotója Ken Wilber.
Wilber leírta a tudati fejlődés lépéseit a magzati élettől kezdődően egészen a megvilágosodásig, melyet egy létra lépcsőfokaiként ábrázol, mint az egymásra épülő szintek sorát. Ma már látjuk a Vízöntő kor lehetséges fejlődésének következő lépéseit is, azonban addig az útig el kell jutni a tudati fejlődésben, „fel kell nőni” hozzá.
Mindannyian, egy minden emberre jellemző érési és növekedési folyamaton megyünk keresztül. Lépéseket kihagyni nem lehet ezen az úton, és a lépcsőfokok át nem ugorhatók. Mindannyian voltunk csecsemők, óvodás korúak, kamaszok, majd felnőttünk, és ezeken a tudati fejlődési folyamatokon keresztül mentünk. Azonban az, hogy megállunk a felnövésnél (mely a wilberi létra 5. Racionális elme szintje) vagy továbbmegyünk (a 6. Integrált, Kentaur tudatszint felé) az szabad elhatározás, tudatos lépések, önnevelés és önmeghaladás kérdése.
Olyan szép a magyar nyelv, gyönyörűen ragadja meg a Wilber által leírtakat: nehezen jutunk ötről a hatra.
Amihez mi útmutatót adunk, az az ötről a hatra jutás, mely nyitás egy magas szintű spirituális működés felé.
Mit jelent az 5. Racionális szint?
„a bőrbe zárt egóval történő azonosulás” Alan Wats
A wilberi gondolkodás szerint az ember kamaszkorában éri el az 5. tudatszintet, mely a racionális elme vagy érett ego szintje. És bizony a legtöbb ember ezen, a kamaszokra jellemző tudatszinten éli le az egész életét, és ezen a tudatszinten hal meg, mert nem lép tovább. Erre a fejlődési fokra nevel minket kultúránk, ezt várják el tőlünk. Aztán pedig „elfelejtünk” tovább fejlődni.
És az az érdekes, hogy észre sem vesszük, hogy beleragadtunk egy tudatszintbe, és onnan nem léptünk tovább. Pedig a tudati fejlődés igen fontos, ez az emberi lét egyik fő értelme. Ez adhat a személyiségnek és a Léleknek is belső boldogságot és megelégedettséget. A tudati fejlődés teheti teljessé az életet.
Amikor már érezzük, de nem tudatosítjuk, hogy nem kielégítő számunkra az 5. Racionális elme szintje, akkor kérdések bukkannak fel bennünk, és elkezdjük keresni a válaszokat.
- Miért van az, hogy ahogy éveink száma múlik egyre boldogtalanabbak, elégedetlenebbek és betegebbek leszünk?
- Miért érezzük magunkat időnként üresnek és elkeseredettnek?
- Miért nem elégít ki már mindaz, ami eddig örömmel és megelégedettséggel töltött el?
- Miért kevés az, hogy dolgozom, élek, és darálom a mindennapokat?
- Miért érzem azt, hogy többre, „igazibbra” vágyom?
- Hol vannak ma a bölcs öregek?
- Hol vannak bennünk a bölcsesség magjai?
Benned, hogy vannak ezek a kérdések és válaszok? Gondold végig és írd le saját válaszaidat. Érdemes dátumot írni a válaszokhoz és a kérdéseket elővenni egy év múlva és ismét megválaszolni. Vajon változnak a válaszok? (Mert igazán változni kellene a válaszoknak, mert az azt jelenti, hogy fejlődsz, nézőpontod szélesedik, mersz új utakat bejárni és a fejlődés következő szintjére rálépni.)
Ezek és ezekhez hasonló kérdések születnek meg akkor, ha akár tudattalanul is, de az ötről elkezdünk kilépni, és a hatodik tudatszint felé vezető útra lépni. A bölcsesség egyre értékesebbé, fontosabbá válik. Vágyunk a megtapasztalására nem csak önmagunkban, hanem a világban is. Mert a bölcsesség megjelenése a személyiség fejlődésének Kentaur szintjén, vagyis a 6. Integrált tudatszinten már „követelmény”.
A Tudati fejlődés útja
A tudati fejlődés nem csak diplomáink számának gyarapodásától függ. A fejlődésben nem csak egy vonalon kell tovább fejlődnünk (például a munkában, vagy a művészetekben), hanem az EGÉSZ személyiségnek (a gondolkodásnak, az érzelmeknek, a világszemléletnek). Ebbe pedig beletartozik az élet sokszínűsége.
Ma már ismert a „life long learning”, az élethosszig tartó tanulás, melynek része az önismeret fejlesztése, az emberi kapcsolatok magasabb szintű megélése is. A morális és erkölcsi értékek újra értelmezése, az altruizmus felfedezése és megélése, a világszemlélet tágítása.
Ma, ezektől a dolgoktól messze kerültünk.
- A rohanó, teljesítménycentrikus világ állandóan számon kéri mit értünk el?
- Hol tartunk az anyagi helyzetben?
- Mit tudunk felmutatni?
- Milyen munkát végzünk?
- Milyen körülmények között élük?
- Kik a barátaink?
S ez, mind az 5. Racionális elme szintje. (És ezeket a kérdéseket is érdemes végig gondolnod és megválaszolnod magadnak.)
Ha vállaljuk, hogy elindulunk a tudati fejlődés útján, akkor a mai társadalmunkban magunkra maradhatunk, magányossá válhatunk. A környezetünk, barátaink, családunk nem érti, miért nem elégszünk meg azzal, ami van.
A magányosságot eleinte kitaszítottságként, depressziósan és lemondóan élhetjük meg. Egyedül maradhatunk fájdalmainkkal és félelmeinkkel. Azonban ez a magány érzés nem csak az úton járókat illeti meg. Az élete folyamán minden ember egyszer, kétszer vagy többször, de biztosan találkozik vele. Egy betegség, gyászeset vagy baleset szembesít minket azzal a ténnyel, hogy belső világunkban magányosak és egyedül vagyunk. Az 5. tudatszinten az ember ezeket a történéseket nem tudja jól kezelni. (Nem is tanítanak meg minket erre.) Az ember a „kinti” világban él, és nem is ismeri belső mélységét. Nem ismeri a Lelkét és a Szellemét, melyek Igazi Önmaga részei. Nem ismeri a Szellemi Törvényeket, melybe beletartozik a karma működése is.
Ha elérjük a fejlődés 6. Integrált, Kentaur szintjét, akkor lehetőségünk nyílik arra, hogy találkozzunk Igazi Önmagunkkal. Ekkor már a magány nem megrázó, hanem felemelő. Lehetőség mélyebb önmagam (Lelkem, Szellemem) és külső énem, személyiségem találkozására. Ebben a találkozásban megszűnhet az általános értelemben vett és megtapasztalt magány, és megszületik helyette a tartalmas, mélységekkel és az Igazi Önmagammal telített egyedüllét.
A fejlődés útja, az „ötről a hatra” jutás tehát egyéni munkát, tanulást, fejlődést, önismeretet és nagyon sokszor önlegyőzést kíván.
A Racionális elme szintjén, az 5. szinten az embert a gondolkodás vezeti. „A gondolkodásról való gondolkodás képességével kialakul a valódi önmegfigyelés lehetősége is. A belső világ most először nyílik meg a tudat szeme előtt; a pszichológiai tér új, izgalmas játékteret kínál.”[1] Ez a tudati működés jellegzetesen kamaszkorban jelenik meg, és ez a felelős az e korszakban kibontakozó öntudatosságért és vad idealizmusért. Piaget[2] ezt a fejlődési szintet formális műveleti gondolkodásnak, Aurobindo[3] „érvelő elmének” nevezi.
Úgy működünk, hogy kamaszkorunkban elkezdjük bírálni azokat a szerepeket és szabályokat, amelyeket előzőleg gondolkodás nélkül elfogadtunk, azonosultunk azokkal. Lázadni kezdünk minden ellen: szülők, iskola, közösség, és képesek vagyunk kritizálni saját társadalmunkat is. Végül aztán általában egyetértés születik a normákkal és az ember elfoglalja a helyét, beáll a sorba, vagyis „tégla lesz a falban”. Nem mindenki vállalja a „különc”[4] szerepét. Nem mindenkiben van akkora erő és vágy az önmegvalósításra, hogy vállalja a magányos utat is.
Az 5. Racionális elme fejlődési szintjén először a társadalmi önmegvalósításra törekszük, vagyis munka, karrier, hívatás. De ha valaki tovább szeretne lépni a fejlődésben, akkor az önmegvalósítás súlypontja is áthelyeződik. Ez pedig már a Lélek önmegvalósításáról szól. Vagyis beteljesíteni azt a feladatot, melyet belül mindig is éreztünk, csak a sok külső nyomás hatására lemondtunk róla.
A vállalás, az átalakulás, a tudati fejlődés nem könnyű folyamat. „Ám amikor sikerrel jár (ami elég ritka: nagyobb mélység, kisebb kiterjedés), az eredmény az első, valóban egyetemes, globális, világcentrikus szemlélet. A tudati fejlődés, tudati evolúció során először jelenik meg a világcentrikus, globális nézőpont. És milyen hosszú, rázós út vezetett idáig!
S a további, magasabb fejlettségi szintek már mindvégig erre a világcentrikus alapra építkeznek. A változás visszafordíthatatlan. Aki egyszer már globálisan szemlélte a világot, többé nem szemlélheti másképp. Nincs visszaút.
… a Szellem, amelyből lassan kibontakoznak a belső értékek, de amely csak azoknak a hangján szólal meg, akik bátran megvetik lábukat a világcentrikus térben, és megvédik Őt a jelentéktelen, felszínes dolgoktól.”[5]
Ma az átlag felnőtt ember az érett ego tudatszintjén, az 5. Racionális elme szintjén él. És igazán nincs is ezzel baj, ha megelégszünk 50 évesen is azzal, amit 18-20 éves korunkban tudtunk. Azonban mi úgy gondoljuk, hogy ezzel nem elégedhetünk meg! Sőt, nem is ezért vagyunk itt ebben az emberi létben.
A tapasztalatunk azonban az, hogy az ember magától nem igen lép tovább a fejlődésben, kell neki valami, ami meglöki, elindítja ezen az úton. Talán ma a fiatalabbak nyitottabbak a tudati szint emelkedésének fontosságára. Maguktól válnak keresővé, mernek kérdezni, és kíváncsiak arra, mi van ezen szint fölött. Hogy lehet oda eljutni? Mit tehetnek önmagukért?
Mark Twain gondolkozott így. Egyszer állítólag a következőket mondta: „Amikor tizenkilenc éves voltam, az apám semmit sem tudott. De mire harmincöt lettem, nem győztem csodálni, mekkorát fejlődött az Öreg.”[6]
A legtöbb ember azonban ezeket a kérdéseket akkor teszi fel, ha az élet rákényszeríti erre. Baleset, haláleset, fájdalom, csalódás, gyász, veszteség, életkrízis, mind-mind egy lehetőség a tudati fejlődésre.
Vajon mi képesek vagyunk felismerni elakadásunkat? Képesek vagyunk harcba szállni, energiát és időt beletenni a fejlődésünkbe?
Mert mi is létezésünk célja? Ruhát gyártani Lelkünk számára.
Ehhez pedig el kell indulni a tudati fejlődés útján.
| Mi jellemzi az 5. Racionális elme szintjét: | |
| » Fő motiváció az anyagi jólét. | |
| » Érett ego, személyiség jellemzi. | |
| » Gondolkodása: lineáris, racionális. | |
| » Egzisztencia megteremtése. | |
| » Személyiség egyoldalúan fejlett. | |
|
» Elkülönült létezés. » Egyéleti létezésben gondolkodik. » Biztonságát az anyagban keresi. |
|
[1] Ken Wilber: A Működő Szellem rövid története, 198. old.
[2] Jean Piaget (1896 Svájc – 1980 Genf) svájci pszichológus és ismeretelmélet-teoretikus (elsősorban a biológia területén).
[3] Sri Aurobindo (1872–1950) indiai hazafi, szabadságharcos, filozófus, jógi, guru, és költő. Spirituális reformer, és megfogalmazta az emberi fejlődéssel és a spirituális evolúcióval kapcsolatos nézeteit. Ajánlom olvasásra a „Személyiségeink. Egók, (h)arcok, álarcok. Gyakorlati jóga pszichológia.” című könyvet.
[4] Ma az a tapasztalatom, hogy egyre többen lesznek „különcök”. Azonban, nem mindegy, hogy ezt, hogy csináljuk. Az, hogy ellene megyünk mindennek, sem nekünk, sem pedig az emberi fejlődésnek nem segít. Meg kell tanulni „beállni és onnan kilógni”. Ezt a hozzáállást azonban csak az érett, fejlett és egészséges Lélekhez közelítő személyiség képes megtenni.
[5] Ken Wilber: A Működő Szellem rövid története, 199. old.
[6] in: Neal Donald Walsch: Beszélgetések Istennel, harmadik könyv, 43. old.
Csakrák.
Tudati fejlettségünk befolyásolja csakráink állapotát, működési módját. A csakrák az ember finomenergetikai rendszeréhez tartoznak. Energia kapuk, melyek az asztrális és éteri világból vesznek fel fényt és életenergiát.
Szellemi Törvény (is), hogy a „hasonló a hasonlót vonzza”. Magasabb minőségű, fénnyel és tiszta szellemi energiával átitatott energiát akkor tudunk magunkhoz venni, ha bennünk is megvan ez a mag. Ha tudatunkban nyitottak vagyunk és gondolkodásunkban készek vagyunk befogadni a spirituális gondolatokat.
A lecke végén találsz egy „Egyesült csakrák invokációja” meditációt, melyet érdemes elkezdened használni. Lassan, versszakonként olvasd, majd csukd be a szemed és engedd, hogy átjárjon a fény. Felveheted hanganyagnak is és azt hallgatod, miközben tudatilag követed a szöveget. Fontos, hogy minden ilyen gyakorlatnál a tudatunk itt és most legyen. Ne kalandozzunk el, ne képzelődjünk, hanem lazítsuk el magunkat és legyünk jelen.
Az egyesült csakrák invokációja
Hanganyagon is meghallgathatod alábbi invokációt.
Hanganyag meghallgatásához: KLIKK IDE
Szívem központján keresztül lélegzem be a fényt,
és megnyitom egy csodálatos fénygömbbé.
Engedem, hogy kitáguljak.
Szívem központján keresztül lélegzem be a fényt,
és megengedem, hogy szétáradjon bennem.
Torok csakrámon és szolár plexus csakrámon keresztül
áramlik szét, és egy egyesült fénymezőt hoz létre
a testemben, a testeimen és a testeim körül.
Szívem központján keresztül lélegzem be a fényt,
és megengedem, hogy szétáradjon bennem.
Homlok csakrámon és szakrál csakrámon keresztül
áramlik szét, és egy egyesült fénymezőt hoz létre
a testemben, a testeimen és a testeim körül.
Szívem központján keresztül lélegzem be a fényt,
és megengedem, hogy szétáradjon bennem.
Korona csakrámon és gyökér csakrámon keresztül
áramlik szét, és egy egyesült fénymezőt hoz létre
a testemben, a testeimen és a testeim körül.
Szívem központján keresztül lélegzem be a fényt,
és megengedem, hogy szétáradjon bennem.
A fejem felett lévő Alfa csakrámon és
a gerincem alatt lévő Omega csakrámon keresztül
áramlik szét, és egy egyesült fénymezőt hoz létre
a testemben, a testeimen és a testeim körül.
Megengedem a Metatron hullámoknak, hogy közöttük rezegjenek.
Egységes fény VAGYOK.
Szívem központján keresztül lélegzem be a fényt,
és megengedem, hogy szétáradjon bennem.
A nyolcadik csakrámon keresztül
áramlik szét a fejem és a combjaim felett,
és egy egyesült fénymezőt hoz létre
a testemben, a testeimen és a testeim körül.
Megengedem az érzelmi testemnek, hogy
összeolvadjon fizikai testemmel.
Egységes fény VAGYOK.
Szívem központján keresztül lélegzem be a fényt,
és megengedem, hogy szétáradjon bennem.
A kilencedik csakrámon keresztül
áramlik szét a fejem és a lábszáraim felett,
és egy egyesült fénymezőt hoz létre
a testemben, a testeimen és a testeim körül.
Megengedem a mentális testemnek, hogy
összeolvadjon fizikai testemmel.
Egységes fény VAGYOK.
Szívem központján keresztül lélegzem be a fényt,
és megengedem, hogy szétáradjon bennem.
A tizedik csakrámon keresztül
áramlik szét a fejem felett és a lábam alatt,
és egy egyesült fénymezőt hoz létre
a testemben, a testeimen és a testeim körül.
Megengedem a spirituális testemnek, hogy
összeolvadjon fizikai testemmel.
Egységes fény VAGYOK.
Szívem központján keresztül lélegzem be a fényt,
és megengedem, hogy szétáradjon bennem.
A tizenegyedik csakrámon keresztül
áramlik szét a fejem felett és a lábam alatt,
és egy egyesült fénymezőt hoz létre
a testemben, a testeimen és a testeim körül.
Megengedem a felettes lelkemnek, hogy
összeolvadjon fizikai testemmel.
Egységes fény VAGYOK.
Szívem központján keresztül lélegzem be a fényt,
és megengedem, hogy szétáradjon bennem.
A tizenkettedik csakrámon keresztül
áramlik szét a fejem felett és a lábam alatt,
és egy egyesült fénymezőt hoz létre
a testemben, a testeimen és a testeim körül.
Megengedem a krisztusi felettes lelkemnek, hogy
összeolvadjon fizikai testemmel.
Egységes fény VAGYOK.
Szívem központján keresztül lélegzem be a fényt,
és kérem Szellemem legmagasabb síkját,
hogy szívem e központján keresztül áradjon szét,
és teljesen töltse fel ezt az egyesült fénymezőt.
A mai napon sugárzom.
Egységes fény VAGYOK.
Omniverzum Szabadegyetem
